Költségvetési csalás

Btk. 396. § (1) Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
költségvetési csalás

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) hatályon kívül helyezve

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b)  az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8)  Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.

(9) E § alkalmazásában

a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;

b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;

c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.

A fenti bűncselekmény megalkotásával a jogalkotó 2012. január 1. hatállyal összevonta azokat az elkövetési tárgyakat, – adók, vámok, juttatások, – amelyek korábban külön tényállásban részesültek védelemben. Elmondható, hogy valamennyi korábban külön szabályozott tényállás a költségvetés érdekeit védte, így az újonnan létrehozott költségvetési csalás tényállása is ezt viszi tovább azzal, hogy a kiadási vagy a bevételi oldalon jelentkező visszaéléseket rendeli büntetni. 

A bevételi oldalon az adócsalás, a munkáltatással kapcsolatban elkövetett adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a csempészet, illetve a csalás minden olyan esetéről beszélhetünk, ami a költségvetést károsítja. 

A költségvetés károsítását pedig az állam gazdálkodási rendszerét, az államháztartást az állami bevételek (az imént felsorolt adók, illetékek, vámok stb.) csökkentésével járó tevékenységként határozhatjuk meg. 

A tényállás kiadási oldalon a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás azon esetei, amelyek a költségvetés sérelmével járnak. 

A költségvetési csalás bűncselekménynek három esetkörét különböztethetjük meg. 

A bűncselekmény I. alapesete

Az (1)-(5) bekezdés a költségvetésbe történő befizetést, az abból való részesedést és a költségvetésből származó eszközök rendeltetésszerű használatát taglalja. 

A költségvetésbe való befizetési kötelezettség elmulasztása a csalás bűncselekmény törvényi tényállásának elemeit mutatja azzal, hogy tévedésbe ejtés, tévedésben tartásról beszél elkövetési magatartásként. Emellett a gazdasági bűncselekményekre olyannyira jellemző valótlan nyilatkozat, vagy a való elhallgatása is a tényállás része lett. 

A bűncselekménynek elkövetője lehet bármely személy, akinek befizetési kötelezettsége áll fenn az állammal szemben.

Ezzel szemben a másik elkövetési magatartás a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatban jogtalanul igénybe vett kedvezmény esetében valósul meg. Így elkövető a kedvezményt jogtalanul igénybe vevő lehet. 

Míg végül a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás is büntetni rendeltséget nyer, amennyiben az költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában történik meg. 

Ezen fordulat elkövetője pedig a költségvetésből származó pénzeszközt a jóváhagyott céltól eltérően felhasználó lehet. 

A fenti bűncselekmények kizárólag akkor róhatóak fel bárkinek a terhére, ha az elkövetés szándékosan történt. A költségvetési csalás csakis abban az esetben valósul meg, ha az okozott vagyoni hátrány összege meghaladja a százezer forintot. 

A tényállás vagyoni hátrányt és nem kárt említ, bár a büntetési tételek igazodnak a vagyon elleni bűncselekmények esetében szereplő értékhatároknál meghatározott büntetésekhez. 

Vagyoni hátrány pedig a hatályos Büntető Törvénykönyvünk szerint a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

A bűncselekmény II. alapesete

A (6) bekezdés a jövedéki termékek – ásványolaj, alkoholtermék, dohánygyártmány – előállításához, forgalmazásához, az azzal való kereskedéshez kötődik és akkor valósul meg, ha a költségvetés jövedéki adóbevételének csökkenésével vagyoni hátrány mutatható ki. 

Elkövető bárki lehet, azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a szóban forgó termék jövedékinek minősül és tudnia kell azt is, hogy magatartását engedély nélkül végzi.

A bűncselekmény III. alapesete

A (7) bekezdés a költségvetésből már megszerzett pénzeszközök felhasználásának nem az előírásszerinti felhasználása esetén helyez kilátásba joghátrányt. A bűncselekmény jellemzően az előírt elszámolási, vagy számadási kötelezettség, esetleg tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, vagy ezek hiányos teljesítésével valósulhat meg. 

Elkövetőként a pénzügyi támogatásban részesült személy jöhet szóba és a bűncselekmény ez esetben is kizárólag szándékosan követhető el. 

Érdemes még szót ejteni a (8) bekezdésben foglaltakról, ami szerint korlátlanul enyhíthető a büntetése az elkövetőnek, amennyiben a vádirat benyújtásáig megtéríti az első két alapeseti tényállásban foglaltak szerint az általa okozott vagyoni hátrány összegét. 

Ezzel a jogalkotó kifejezte azt a társadalmi érdeket, miszerint a kiesett összeg állami költségvetésbe történő visszakerülése fontosabb, „többet nyom a latban”, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását követő szigorú büntetés. 

Nincs azonban lehetőség a korlátlan enyhítésre, amennyiben a költségvetési csalást bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el.