Gyermekpornográfia

A Btk. 204. § (1) bekezdés szerint 

aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt    

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,

c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

gyermekpornó

(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt

a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,

c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy e) különös visszaesőként

követik el.

(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el.

(4) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott

a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,

b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.

(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.

(8) E § alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is.

A bűncselekmény jogi tárgya, vagyis a jogalkotó által védelembe részesíteni kívánt életviszony, a 18 évesnél fiatalabb személyek egészséges nemi fejlődése, amihez szorosan kapcsolódik a gyermekek szexuális kizsákmányolását folytató szervezett bűnözői csoportok elleni határozott fellépés társadalmi igénye.

A bűncselekmény sértettje fő szabály szerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, ezen túl az (5) bekezdésben meghatározott eset alanya csakis a tizennegyedik életévét be nem töltött személy lehet. 

A bűncselekmény elkövetési tárgya a sértettről készített pornográf felvétel, vagyis olyan film-video-, vagy fényképfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja.

Elkövetési tárgy továbbá a pornográf műsor is, ami a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás. 

A fenti értelmezések alapján a rajz és a festmény kizárható, mint elkövetési tárgy csakúgy, ahogy az emberi test tudományos, vagy művészeti ábrázolása is. 

Magyarázatra szorul még a felvétel nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal történő ábrázolása, amit akkor jelenthetünk ki, ha azon a sértettek nemi aktus közben láthatóak, vagy a nemi szerveik láthatóak, és a körülményekből, a háttérből, a beállításból a nemi vágy felkeltésére irányuló célzat állapítható meg. 

A fent leírtakból kifolyólag nem minősül pornográf felvételnek, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött meztelen gyerekről a szülei készítik a felvételt.

A bűncselekmény (1) bekezdés szerint alapeseti tényállása többféle elkövetési magatartással is elkövethető. A törvény a társadalomra veszélyességük szerint sorolja fel a gyermekpornográfiát megvalósító magatartásokat.

a.) Legenyhébben a megszerzés és a tartás büntetendő. 

Megszerzésről akkor beszélünk, ha a felvétel valakinek a birtokába kerül, ami történhet Internetről letöltés útján, de akár mástól való átvétellel is. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége, hogy a felvételeket ingyenesen, vagy ellenszolgáltatás fejében szerzi meg valaki.

A tartás már egy huzamosabb idejű birtoklást jelent, amit természetszerűleg meg kell, hogy előzzön a megszerzés. Tartás vonatkozásában arra kell gondolni, amikor az elkövető adott esetben nagyobb számban, több sértettről készített gyermekpornográf felvételt tart magánál akár nyomtatott, akár digitalizált formában. 

b.) A kínálás, átadás és a hozzáférhetővé tétel.

Az átadás esetében az elkövető birtokából más személy birtokába kerül a felvétel akár oly módon, hogy az elkövető birtokából végleg kikerül a felvétel, akár úgy, hogy annak másolata kerül átadásra. (Ez történik az emailben küldött felvételek esetében.) 

A kínálás a felvétel sikertelen átadását jelenti más személy részére, vagyis előkészületi jellegű magatartás.

A hozzáférhetővé tétel pedig megteremti a lehetőségét annak, hogy más megszerezze, lemásolja, letöltse a tiltott pornográf felvételt.

c.) Készítés, forgalomba hozatal, kereskedés, illetve a felvétel nagy nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele.

Készítésnek a felvétel előállítása, rögzítése minősül függetlenül az adathordozó típusától. Ez az elkövetési magatartás vált az egyik legsúlyosabban büntetendővé, mivel ez a kapcsolat érinti a legközvetlenebb módon a sértettet. 

A forgalomba hozatal nagy számú, de pontosan nem meghatározható személynek történő eljuttatást jelent, ez esetben közömbös az ellenszolgáltatás megléte, vagy hiánya.

A kereskedés esetében viszont már megjelenik a haszonszerzési szándék is. 

A nagy nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel pedig az Internet világába kalauzol el minket, hiszen a bűncselekmény ezen fordulata jellemzően az Internetre történő feltöltéssel követhető el. 

A bűncselekmény (2) bekezdése minősített tényállásokat tartalmaz, súlyosabb a büntetés, ha a gyermekpornográfiát

– tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

– az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,

– hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

– sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy

– különös visszaesőként

követik el. 

A törvény a továbbiakban a minősített esetek egyes kombinációja esetén még súlyosabb büntetést helyez kilátásba.

A (6) bekezdéssel a jogalkotó szigorúbb fellépést valósít meg a gyermek megkörnyékezésével szemben azzal, hogy a pornográf felvételen szereplésre való felhívást is büntetni rendeli, ezzel időben előbbre hozva a védelmet. 

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, annak bárki tettese lehet, akár a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy is. Kiemelten fontos szerepe van annak, hogy az elkövető tudatában volt-e a sértett életkorával, hiszen ezen tudattartalom nélkül a bűncselekmény nem valósul meg.