Hamis magánokirat felhasználása

A Btk. 345. § szerint

Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
szerződés

A bűncselekmény jogi tárgya a polgári jogi jogviszonyok során megvalósuló ügyleti forgalomban a magánokiratok bizonyító erejébe, valódiságába vetett közbizalom.

A bűncselekmény elkövetési tárgya a magánokirat, amelynek fogalmát csak a közokirathoz viszonyítva lehet meghatározni. A magánokirat olyan okirat, amely a közokiratok kellékeivel nem rendelkezik. Magánokiratot nem csak magánszemély készíthet, illetve használhat fel, hanem jogi személyek és a hatóságok is. 

A magánokiratok is bizonyító erővel bírnak, vagyis alkalmasak arra, hogy jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását, vagy megszűnését bizonyítsák. 

Megkülönböztethetünk teljes bizonyító erejű magánokiratot, amelynek ismérveit a Polgári Perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése határozza meg:

A magánokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

Ezzel szemben az egyszerű magánokirathoz nem fűződik törvényi vélelem és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály

a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy

b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.

Függetlenül attól, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratról, vagy egyszerű magánokiratról van szó, minden magánokirat büntetőjogi védelemben részesül. 

A bűncselekmény elkövetési magatartása a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokirat felhasználása, vagyis a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú okirat elkészítése még nem valósít meg bűncselekményt, annak megvalósulásához szükséges a magánokirat felhasználása is. Felhasználáson olyan cselekményt kell érteni, aminek eredményeképpen más személy tudomást szerez az okiratról.

Hamis magánokiratról beszélünk, ha annak kiállítója nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel, vagy szervezettel. 

Hamisított a magánokirat, ha az nem a kiállítóként feltűntetett személy, vagy szervezet nyilatkozatát tartalmazza.

Valótlan tartalmú a magánokirat, ha a benne foglalt nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, függetlenül attól, hogy az a kiállító nyilatkozata, vagy pedig nem a kiállítottként feltűntetett személy nyilatkozata. 

A bűncselekmény megvalósulásához szükséges továbbá, hogy felsorolt elkövetési magatartások valamelyikével elkészített magánokirat jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszüntetésének bizonyítására kerüljön felhasználásra. 

A megfogalmazásból kitűnik, hogy nincs szükség a joghatás tényleges kiváltására ahhoz, hogy a bűncselekmény befejezetté váljon, elegendő, ha az okiratot bizonyítás érdekében használják fel. 

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet. 

A hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény tipikusan eszközcselekménye más bűncselekmény, pl. csalás, sikkasztás megvalósításának.

A rendbeliség a felhasznált okiratok számához igazodik, vagyis a hamis magánokirat felhasználása annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, amennyi a felhasznált okiratok száma. Kivételt képez ez alól, ha több hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására használják fel, mivel ebben az esetben egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség kerül megállapításra. 

Amennyiben a hamis magánokirat büntető – vagy polgári ügyben kerül felhasználásra bizonyítási eszközként, úgy a cselekmény a hamis tanúzás törvényi tényállását valósítja meg.